Biztos te is szeretnél minden nap egy színpompásan virágzó növényekkel teli, buja kert vagy erkély látványára ébredni, vagy a szabadidődben hosszú órákat tölteni az illatozó virágok között. Az elképzelés nem rossz, a kivitelezés megvalósítható, a végeredmény azonban nem mindig az, amit elképzeltél. Hiába a gondoskodás, az időjárást nem tudod befolyásolni, amire jó példa a tavalyi év száraz, forró nyara, ami rendre kipusztította a kerted, erkélyed díszeit. De az idén ennek nem kell így lennie: ültess olyan növényeket, amelyek jól viselik a hőséget!
A következő összeállításban részletesen bemutatunk neked 10 olyan növényt, amin nem fog ki a kánikula, vagy a tűző napsütés – tarts velünk, és válassz tudatosan közülük annak érdekében, hogy egész nyáron élvezhesd a pompájukat.
1. Macskamenta (Nepeta subsessilis)
A macskamenta (Nepeta subsessilis) magasra növő, bokros, évelő növény, ami jól viseli a hőséget, a szárazságot, ráadásul talajban sem “válogat”, fehér, kék vagy lila színű ajakos virágaival, lándzsás alakú, széles, élénkzöld leveleivel egész nyáron át dísze lehet a kertednek. A Nepeta növénynemzetségbe több mint 250 faj tartozik, ezek közül az egyik legismertebb és legnépszerűbb a kerti macskamenta, mely Európában őshonos növény, de megtalálható a világ számos más pontján is. Elsősorban sziklakertekbe, a kerti kőlépcsők, vagy utak szegélyeként ültetik. Elnevezése onnan ered, hogy az illata nagyon vonzza a macskákat.
Előnye, hogy rendkívül strapabíró, könnyen gondozható dísznövény, ellenálló a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, az öntözésére csak a hosszabb csapadékmentes időszakok esetén kell odafigyelned. A szaporítása nyáron zölddugvánnyal, tavasszal és ősszel pedig tőosztással történik.
Nagyon szépen mutat más növényekkel társítva (például bugás lángvirággal, bíbor kasvirággal, méhbalzsammal).
2. Petúnia
A petúnia (Petunia) növénynemzetségbe 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik. Őshazája Brazília és Argentína. A 19. század elején került be az a két faj Európába – a P. violaceae, ibolyás petúnia és az önsteril P. axillaris, fehér petúnia –, amelyek kereszteződéséből jött létre feltehetőleg a kerti petúnia, amit azóta folyamatosan nemesítenek, újabb és újabb formákat és színeket létrehozva. A nemesítéssel már 1830 óta foglalkoznak - főként az angolok és a franciák, majd a századfordulótól kezdve Németországban, Erfurt környékén alakult ki a nemesítés és a magtermesztés európai központja.
A könnyen gondozható, erőteljes színű petúniáknak számtalan hibridje ismert, a virágai lehetnek egyszínűek, foltosak, csíkosak, szegéllyel vagy szemmel mintázottak, pöttyösek és erezettek. A tölcséres virágok mérete is eltérhet: lehetnek kicsik vagy nagyok, szimplák vagy duplák, rojtosak vagy fodrozottak. Májustól az első fagyokig nagyon bőségesen és hosszan virágzanak. Csüngő változatuk a Petunia Surfinia hibridek igazi virágcsodák, hiszen a hajtásaik akár 180 cm hosszúak is lehetnek. Az esőnek, szélnek, betegségnek jól ellenállnak, imádják a tűző napfényt ezért soha ne kerüljenek árnyékos helyre, mert az visszavetheti a virágzásukat.. Rendszeresen locsolva - naponta egyszer, forróságban kétszer (reggel és este) - meghálálják a gondoskodást.
Cserépbe, dézsába, ládába ültetve egész nyáron az erkély vagy a terasz díszei lehetnek, élénk szirmait még a nagy forróság sem töri le, dúsan csüngő, színes virágai még a legszürkébb helyekre is üde színfoltot varázsolnak.
A virágzás serkentésére és a virág színének mélyítésére hetente egyszer alkalmazhatsz tápoldatozást. Mivel viszonylag gyorsan nő, rendszeresen vissza kell vágni félméteresre a túl hosszú ágakat - ezzel biztosíthatod, hogy egész nyáron bokros maradjon a növény. Többet és intenzívebben virágzik, ha az elhalt növényi részeket, valamint az elnyílt virágokat rendszeresen eltávolítod róla.
3. Sásliliom
A sásliliom (Hemerocallis sp.) tökéletes választás akkor, ha olyan növényt keresel, ami kánikulában is teljes pompájában virágzik. Nem véletlenül lett évszázadok óta a díszkertek nagy kedvence: nem kényes a talajra, és azt sem sínyli meg, ha hébe-hóba elfelejted megöntözni. Sokféle színben kapható, minden árnyalatban jól mutat.
Ennek a fűfafélék családjába tartozó hagymás évelő növénynek a legtöbb faja Kína és Japán területéről származik, egyedül a sárga sásliliom (Hemerocallis lilioasphodelus) képez kivételt, amely Európában is honos, és Magyarországon védettséget élvez. A 15 eredeti fajhoz képest a nemesítők napjainkra megközelítőleg 35 ezer hibridjét hozták létre, a számuk pedig egyre növekszik (ma már léteznek félörökzöld és örökzöld lombú változatai is).
Nagyon szép virág, fajtól függően, már júniustól kezdve hozza fehér, rózsaszín, élénk sárga, narancssárga, vörös, bordó vagy zöld virágait. A sásliliom a kerted különleges dísze lehet: levélzetét hosszú, sásszerű, földre hajló levelek alkotják, nagyméretű virágai hosszú tőkocsányon nyílnak. Nagyon egyszerűen nevelhető, hálás növény, ami elsősorban a napos, világos helyeken virágzik bőségesen, de jól boldogul a félárnyékos helyen is. Az idősebb példányok, jól viselik a szárazabb időszakokat, viszont a fiatal növények igénylik a rendszeres öntözést. Elvirágzott virágait a virágzási időben folyamatosan távolítsd el, tavasszal pedig érdemes megszabadítani a növényt az elhalt levelektől. Betegségek jellemzően nem károsítják, a kártevők közül a csigák, a meztelencsigák és takácsatkák okozhatnak kellemetlenséget.
Ültetésére a kora tavasz vagy az ősz a legideálisabb megfelelő ültetőgödörbe: a a talaj homokos, vagy nehéz, agyagos célszerű feljavítani jó sok szerves anyaggal. Az ültetőgödör mindig legyen kétszer olyan széles és mély, mint a rizómás gyökérzet. Az ültetés helye sem mindegy - mindig olyan helyet válassz ki a kertben, ahol legalább napi 6 órán át éri a napfény.
4. Kerti begónia
A kerti begónia olyan egynyári dísznövény, ami tökéletes választás lehet akkor, amikor egy elegáns, de strapabíró virágot keresel a kertedbe vagy az erkélyed balkonládájába. Sokféle színben beszerezhető, kifejezetten kedveli a meleget és a sok napsütést.
A májustól egészen októberig folyamatosan virágzó növény eredetileg Brazíliából származik, az ottani begónia fajták kereszteződéséből jött létre, az a hibridfajta, aminek azóta már - a nemesítéseknek köszönhetően - számos alfaja is van.
A kerti begónia pompázhat piros, sárga, rózsaszín, fehér színben, de nemcsak a virágok színében, hanem levelükben is eltérhetnek egymástól: a világos zöld levéllel rendelkezőktől kezdve, a sötét bordó a levélzetig. Legkönnyebben a begónia palántákhoz juthatsz hozzá, de a magvetéssel is megpróbálkozhatsz, ha biztosítani tudod az ehhez szükséges feltételeket (nedvesség, hőmérséklet, páratartalom). A palántákat májusban lehet kiültetni, mivel mindössze 10-15 cm magasra nőnek, ideális virágnak számítanak a teraszon vagy erkélyen lévő balkonládákba (15-20 cm-es tőtávolságra), cserepekbe, ahol egészen októberig, novemberig nyílnak a színes kis virágok. A begóniákkal beültetett virágtartókat érdemes napos helyre elhelyezni, de jól viseli a félárnyékos részeket is csak kevesebb virág lesz rajtuk. A kerti begónia mellé ültetett növények remek kontrasztot adnak, ezért jól társíthatók fehér színű mézvirággal, piros paprikavirággal, vagy kék lobéliával, de a bársonyvirággal is szépen mutathat.
Ahhoz, hogy a begóniák folyamatosan virágozzanak lényeges a rendszeres locsolás, az elvirágzott részek eltávolítása, amivel újabb virágzásra serkenthető a növény. Leggyakoribb ellenségének a lisztharmat, és a takácsatkák számítanak.
5. Porcsinrózsa, más néven kukacvirág
A Portulaca növénynemzetségbe sok növényfaj tartozik, ezek elsősorban a trópusi, magas hőmérsékletű vidékeken őshonosak. Ezek közül leggyakrabban a nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) és a futó porcsinrózsa (Portulaca umbraticola) az, ami a kertészetekben előfordul.
Az 1-2 arasznyi magasságot elérő porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) – sok helyen kukacvirágnak, kővirágnak, portulácskának hívják – Brazíliából származik. A pozsgás egynyári dísznövény a földfelszínhez közel szinte szőnyeget alkotva terül el. Húsos apró levelei tűszerűek, tölcsér alakú virágai rikító rózsaszín, sárga, bordó, narancssárga és pink színűek, nagy számban nyílnak. A porcsinrózsa kifejezetten igénytelen – a csekély törődést is színpompás virágokkal hálálja meg – de annál mutatósabb, így virágágyás szegélyeként, sziklakerti növényként, de balkonládába is érdemes elültetni. Jól tűri a forróságot, a szárazságot, a tűző napot, így júniustól egészen a nyár végéig nyílik. Léteznek féltelt-, és teltvirágú változatai is.
Szaporítani többféleképpen lehet: magról, dugványról és palántáról egyaránt. Szerencsére a betegségekkel, kártevőkkel szemben nagyon ellenálló.
6. Levendula
Az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetségbe tartozik a levendula (Lavandula) ami 39 fajjal és több hibrid fajjal rendelkezik. Európában őshonos; de a világ számos részén megtalálható. A mérsékelt éghajlaton a nemzetség sok tagját kerti dísznövényként ültetik, felhasználják fűszerként, illóolaját pedig számtalan kozmetikai termékekben (kenőcsök, krémek, parfűmök alkotórésze). Illata erős, aromás, virága ehető. akár szörpöt is lehet készíteni belőle (csak akkor, ha nem volt vegyszerekkel kezelve).
A nemzetség legismertebb faja a közönséges levendula (Lavandula angustifolia), ami az 1700-as években került Magyarországra. A levél alakja változatos: egyes termesztett fajoknál egyszerű lándzsás; másoknál szárnyas, néha többszörösen szárnyas és tagolt. A virágok örvökben állnak, színük jellemzően kék vagy lila, de lehet fehér, vagy rózsaszín is Kitűnően bírja, sőt kifejezetten igényli a meleget és a napsugarakat. Júniustól augusztusig virágzik, a másodvirágzása ősz elején kezdődik.
Jól viseli a szárazságot, nem kell sokat locsolni, a pangó víz az ellensége. Ültethető balkonládába vagy nagyobb cserépbe is. Ha egy helyre több levendulát akarsz ültetni, akkor a tőtávolság legalább 50 cm legyen. Ha szegélynövényként alkalmazod, akkor a levendulatövek között hagyj 30 cm távolságot. Szaporítható dugványozással vagy magvetéssel.
Közismert gyógynövény, kiválóan használható illatosításra, a ruhásszekrénybe téve egyrészt felfrissíti a ruhákat, és távol tartja a nemkívánatos molyokat. Teaként fogyasztva vagy az illóolaját a fürdővízben használva segít relaxálni: nyugtató, görcsoldó hatása van.
A legismertebb levendulaültetvény Magyarországon Tihanyban van, ahol minden évben megrendezik a Levendula Fesztivált.
7. Muskátli
A muskátli (Pelargonium) nemzetséghez körülbelül 200 évelő, pozsgás és bokor alakú faj tartozik, amelyek fajtól függően 20 cm-től 150 cm-ig nőnek meg. Kedvelik a fényt, de a hideget kevésbé: már az enyhe (-2 °C) fagyokat sem viselik el.
A muskátlit amellett, hogy szépségükért ültetik őket, egyes fajok (mint például a Pelargonium graveolens) nagyon fontosak a parfümipar számára is - párlatait gyakran használják drága rózsaolajak kiegészítésére illetve hamisítására.
Változatos színű népszerű balkonnövény, ami létezik kerti, álló, futó, borostyánlevelű, illatos-levelű és nagyvirágú változatban. Jól tűri a hőséget és az erős napfényt, jól alkalmazkodik az időjáráshoz. Minél nagyobb a fény mennyisége, annál bőségesebb a virágzás és intenzívebbek a színek. Minimális törődés mellett (öntözés, tápoldatozás) egész szezonban bőségesen virágzik, lendületesen növekszik. A szabadba csak a fagyok után ültethető ki úgy, hogy fokozatosan szoktasd hozzá a kinti levegőhöz. Ez ugyanis segít abban, hogy a virágok elkerüljék azt a sokkot, ami hátráltatná az egészséges fejlődésüket.
Az ültetés során lényeges, hogy az egyes növények között legalább 20 cm távolságot hagyj, ez lehetővé teszi a levegő áramlását a levelek között, így elkerülhető a nedves, meleg időben kialakuló penészesedés. Öntözésnél figyelj arra, hogy a napsütéses időszakokban naponta egyszer kapjanak reggel szobahőmérsékletű, állott vizet. A forró napokon az esti második öntözés is beiktatható.
Az elszáradt növényi részeket, elsárgult leveleket és az elnyílt virágokat mindig távolítsd el - ezzel növelheted a muskátli díszítő értékét, serkentheted az új virágok kialakulását, és megelőzheted a betegségek kialakulását is (bakteriális, gombás és vírusos betegségek).
A szaporítása egyszerű dugványozással megoldható, amihez június-júliusban, kb. 15cm-es hajtásokat kell levágni, leszedni róla a virágszárakat, a szár alsó részéről a leveleket , majd az előre elkészített földdel teli cserépbe kb. 3-4 cm mélyre kell dugni. Az elültetett dugványokat mértékkel kell öntözni.
A muskátlit át is teleltethető: egy száraz, világos, kb. 10-12 fokos helyiségben.
8. Leander
A leander vagy babérrózsa (Nerium oleander) a Nerium növénynemzetség egyetlen faja, ami a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozik. A Dél-Európa meleg tájairól hazánkba került leander napjainkra közkedvelt fás szárú növény, egy akár 3 m magasra is megnövő örökzöld cserje. Kedveli a tűző napot, ahol bőségesen virágzik, minél több napfény éri, annál több virágot hoz. A virágok színe lehet sárga, fehér, sárga, rózsaszín, bordó és ezek árnyalatai. Nagyon sok vizet igényel.
Egy virágzó leander azonnal mediterrán hangulatot varázsol az erkélyedre nyár elejétől egészen őszig, egzotikus illattal árasztva el a környezetet. Bár az egyik legszebb balkonnövény, de lényeges tisztában lenned azzal, hogy minden része erősen mérgező, így érdemes vigyázni vele.
A szárazságot jól tűri, de fagyérzékeny: a szabadban csak ott marad meg, ahol nem kell számolni tartós téli fagyokkal. Magról nehéz szaporítani, emiatt célszerűbb hajtatni, ennek előnye, hogy ugyanolyan lesz az új növény, mint amelyről a hajtást vágtuk.
A leander ellenségei a takácsatka, a levéltetű, a pajzstetű és a molytetű, amelyek ellen megoldást jelenthet a langyos, szappanos vizes lemosás, végső esetben pedig a rovarölő szer. Lényeges a leander metszése is, hiszen ezzel alakíthatod ki a leander szép formáját, és ösztönözheted a növényt a virágzásra és megújulásra.
9. Hibiszkusz
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus) a mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége 200-300 fajjal. A fajok jelentős része a trópusokon, szubtrópusokon és a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él, köztük vannak évelők és nem évelők, fás- és lágyszárúak, örökzöldek és lombhullatók egyaránt.
Piros, sárga, fehér, bordó, rózsaszín színű virágokat hozó változata is létezik. Nagyon fényigényes, szereti a meleget, de a földjét nyirkosan kell tartani. Szaporítható magról, vagy hajtásdugványozással.
Az Ázsiából származó növényt Európába Jean Robin hozta, a párizsi királyi füvészkertben ő ültette el először. A legtöbb dísznövénynek termesztett faja nagyon rosszul viseli a fagyokat, ezért hazánkban csak dézsában tartható – ez alól kivételt képez a kerti mályvacserje (törökrózsa) (H. syriacus).
Aromás illóolaj-tartalommal rendelkezik, emiatt több, gyakori fajának a virágját gyümölcsteába is belekeverik. Több faja is ismert gyógynövény: a kínai hibiszkusz virága köptető, köhögéscsillapító, a torokgyulladást is csillapítja.
Ismertebb hibiszkusz fajok:
-
kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) - mutatós évelő dísznövény
-
mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos) - magas termetű, évelő növény, őshazája Észak-Amerika
-
skarlát hibiszkusz (Hibiscus coccineus) - magasra növő, laza ágrendszerű növény, csillag alakú, redős szirmú fehér vagy skarlátvörös virágokat hoz
-
szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus) - 3 méteresre is megnövő lombhullató cserje, sövénynek is kiváló
10. Bársonyvirág
Az őszirózsafélék családjába tartozó bársonyvirág (Tagetes) - népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa - az elnevezését finom tapintású virágai után kapta. Az Amerika déli területeiről származó virágot a tizenhatodik században gyógynövényként Európában is ismerték, a tizennyolcadik század közepétől pedig Magyarországon is elterjedtté vált.
Elmaradhatatlan kedvelt dísznövénye a kerteknek, parkoknak, akár szegélyként, akár csoportosan, vagy más dísznövények közé ültetve is látványos. A sárga szinte minden színváltozatában előfordul a virágok színe: a halvány sárgától a mélyvörösig, de már a fehér színű virág is elterjedőben van. Erős, jellegzetes szaga távol tartja a kártevőket, ezzel megvédi a növényeket, a biokertek kedvenc növényévé vált. Sok fajtát nemesítettek belőle: kis és nagyvirágú, egyszerű és telt változat egyaránt megtalálható a palettán.
Napfénykedvelő, napos helyen folyamatosan virágzik. Nincs szüksége rendszeres öntözésre, de a száraz meleg napokon a vízpótlás a számára is elengedhetetlen. Nem csak kertek dísze lehet, hanem a virágszirmait is felhasználhatod gyógyteának, vagy saláták ízesítésére. A virágzatában található színanyagokat színezékként is felhasználják. A trópusi országokban természetgyógyászati célokra fájdalom- és lázcsillapítóként, és vízhajtóként alkalmazzák.
